Adria

Az Adriai-tenger egykoron egy szeletével büszkélkedhetünk mi is. Mára már csupán ezen tények emlékeinek örvendhetünk. Maga az Adriai-tenger a Földközi-tenger egyik, nem is olyan kis részét kepézi. Magát eme csodás kis tengert hat ország veszi körbe. A legnagyobb tengerparttal rendelkező ország Olaszország, mely egész keleti oldalát elfoglalja az Adriai tengernek. Ezt követi keskeny szakaszon Szlovénia, majd az alatta található Horvátország, mely egykoron országunk tartományát, részét képezte. Alatta található a Horvátországgal szomszédos Bosznia-Hercegovina, illetve az alatta található Montenegró, illetve még délebbre Albánia. Az egész Adriai-tenger szélessége nagyjából százhatvan kilométeresre tehető, míg hosszúsága majdnem hétszáznyolcvan kilométeresre ítélhető meg. A tenger teljes területe másfélszer akkora mint kis hazánk, nagyjából százhatvan ezer négyzet kilométerre becsülhető meg.

Olaszországi legnagyobb kikötője Velence, illetve az egykoron Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Trieszt, Horvátország pedig Fiúméval, Split és Dubrovnik kikötőivel büszkélkedhet, melyek impozáns méretűek. Egyik legnagyobb az Adriai-tengerbe nyúló félsziget az Isztriai, mely szintén Horvátországhoz tartozik. Első nagyobb tengerparti városunk Velence lesz.

Velence az Adriai-tenger, és annak is az északi felén fekvő város, melyről oly sok regény, történet, és monda született. Megihletett már költőket, írókat, zenészeket, és számos más hivatást űző embert is. Velencét szokás illetni a vizek városa névvel, de nem szokatlan elnevezés sem az Adria királynője titulus. A város Olaszországhoz tartozik, és nagyjából kettőszáznyolcvan ezer lélekszámúnak lehet meghatározni.
Velence nem csak az ember munkája volt, hanem a természeté is, mivel nem vitás a lagúnák királynőjének becézése. A lagúnát magát, három csatornán keresztül lehet megközelíteni a nyílt tenger felől. Velence igen nagy problémája viszont, hogy állandó harcban áll a tengerrel. Igaz a víz adja egyben legnagyobb báját, szépségét, és vonzerejét, egyben ugyan ezen tényező méri rá a legnagyobb veszélyt is. Erre egy kiváló példa, melyben 1996-ban, több mint száz alkalommal öntötte el Velence alacsonyabban fekvő részeit, illetve magát a híres Szent Márk teret, méghozzá nyolcvan centiméteres vízzel. Ezzel egyetemben a környező környezeti pusztítások végett, melyet kőolaj finomítók, és egyéb vegyi üzemek okoznak, a várost mára-már a süllyedés is fenyegeti. Ezzel egyetemben, mely sokkal látványosabb, az a felbecsülhetetlen értékű épület együtteseinek pusztulása. Nagyon sokáig Velence nem tartozott egyetlen országhoz sem, hanem önálló köztársaságként, úgynevezett városállamként működött. Ezen időszakában, pontosan 1782-ben megépítették a lagúnát, egyben a várost védő törmelékkőből származó falat, mely igen erős hullámtörő hatást értek el, és a csatornákon keresztül beáramló iszap és vízmennyiséget pedig külön brigád ellenőrizte. Sajnos ezen építmény a Murazzi, 1966-ban felmondta a szolgálatot, és a Szent Márk teret, másfél méteres víz lepte el.
Érdekességképpen a Velencében a hivatalos nyelv az olasz. Viszont létezik egy velencei nyelv is, melyet az idegen fül egyszerűen olasznak mondana, viszont a tapasztaltabb, már az olasz egy válfajának érzékelné. Az igazság pedig az, hogy a velencei nyelvezet valójában, egy újlatin nyelvjárás, mely mélyebb rokonságban áll a spanyollal, illetve a katalán nyelvjárással.
Vallásuk természetesen katolikus, ahogyan a legtöbb olaszra is ez a jellemző, érthető módón, ám vicces adatokra lelhetünk, ugyanis a Velenceiek sokszor szembeszálltak a pápával, akik sorra, bulláikban kiátkozták Velence egész népét.
Látnivalói. Leginkább az első uticél szokott lenne, az éppen ezért zsúfolt Szent Márk tér, Piazza San Marco. Itt látható a Szent Márk székesegyház, a Campanile, a Logetta, az Óratorony, és ugyan itt van a Piazza San Marco mellett a Pátriárka Palotája. A Piazetta felől is megcsodálhatjuk a Dózse-palotát. Ezzel szemben pedig a Libreria látható. A Dózse-palotát a Prigionéval, vagyis a börtönnel összekötő hidat pedig a Sóhajok hídjának neveznek, vagyis itt található a Ponte dei Sospiri. A parton fekszik a gyönyörű, kupolás Santa Maria della Salute templom, óriási nagy diadalívvel, mely lényegében a bejáratát képezi. Aztán gondolából megtekinthetjük a Palazzo Bernardot, illetve a Dolpfin-Manin palotát, és a sort egészen estig lehetne folytatni..

Utazzunk át, nem is a túlpartra, hanem pontosabban Horvátországba, Trauba, horvát nevén Trogirba. A városközpontot az UNESCO védelmébe vette már igen régen. Maga Trogir, Splittől csupán 27 kilométerre fekszik. Történelmi vonatkozásába nem merülnénk bele, mivel lenne mit mesélni róla, viszont érdekesség keppen IV. Béla uralkodónk, a tatárok üldöző hadaitól ide menekült. Trau várába. Maga az óváros fallal van körülvéve, mely a tizenharmadik, illetve a tizenötödik században vált teljessé. Trau főterén találhatjuk a Szent Lőrinc székesegyházat, mely az előbb említett időszakokban lett megépítve, román-gótikus stílusjegyek keverékében. Bátran kijelenhetjük róla, hogy Dalmácia legeslegszebb reneszánsz építménye. Megcsodálhatjuk a Vitturi erődöt is. Maga Trogir városháza a tizenötödik században épült, román stílusban, viszont az ablakkeretek, és erkélyei már gótikus kiegészítések. A városháza közelében pedig megtaláljuk az óratornyot, mely eredetileg 1477-bnen készült el. A Trogir városi bíróság falait pedig a tizenötödik században építették meg. A mediterrán város, tiszta, macskaköves utcáin barangolva, visszamehetünk a középkorba, ugyanis a házak, és a paloták melyek övezik a várost, illetve a templomok, mind-mind az idő mély hangulatát árasztják felénk. Rendezett parkok, és tiszta környezet vár bennünket Trogirban.

Kicsit északabbra hajózva elérkezhetünk Koper városába, mely szintén egy szép kikötőváros, mely Szlovéniához tartozik. A lakosság nem mondható túl nagynak, ugyanis az ötvenezer főt sem érik el. Eredetileg a város maga egy szigeten állott. A neve Kecske-sziget volt. Aegida néven is említik az ókorban, a hetedik században átkeresztelték II. Justinianus császár tiszteletére Justinopolisra. Sokáig Velence fennhatósága alá tartozott a város, majd a tizennyolcadik század végén Ausztria uralta, később pedig Olasz kézre került, végül a második világháború lecsitulása után került a városka Jugoszláviához, végül pedig Szlovéniához. Ami a turisták számára kialakított kis környezetet jellemzi, a város déli részén terül el. Ahol rengeteg szállodát láthatunk, illetve éttermek, és üzletek épültek ki. A városban megcsodálhatjuk a Prétori palotát is, mely a tizenötödik században épült, és még az európai szemnek is igazi különlegességet nyújthat, jelenthet látványa. Ezenfelül közkedvelt látnivaló a tizennegyedik században épült Szent Nazarius székesegyház.

Következő állomásunk Bibione. Bibione Olaszországhoz tartozik, ahogyan ez a nevéből is érződik. Teljes népessége nem több mint tizenkétezer fő, mely roppant kicsiny, viszont az idelátogatók száma, ugrásszerűen megnőzz az utóbbi évtizedekben. Velencétől nagyjából hatvan kilométerre helyezkedik el. Nagyon sokáig egészen a huszadik század feléig nem volt itt szinte semmi, csak egy világítótorony, illetve egy régi templom. Hivatalosan 1956-ban alapították meg. Amit most láthatunk Bibionában az nagyjából az 1980-as évekből származik, persze sorra épültek ki a szállodák, éttermek. Az egyik legkedveltebb nyaralóhely, ugyanis homokos partja majd hét kilométeres hosszúságú és egy gyógyfürdő is található a városban, mely még inkább megnöveli értékét a városnak. Leginkább európaiak érkeznek Biblionába kikapcsolódni. Hajókázhatunk, mivel nagy kiterjedésű jacht kikötője is van, mindezek mellett élvezhetjük a homokos part nyújtotta örömöket.

Vissza Horvátországba utazva, Fiume partjait csodáljuk meg. Fiume, vagy Rijeka, Horvátország egyik legfontosabb kikötővárosa, és hazánk kikötővárosa is volt egyben. A várost száznegyvenezerén lakják nagyjából, mellyel így az országa harmadik legnagyobb városa. Az adriai kőolajvezeték központja is egyben, mellyel így nem csak hogy kereskedelmi központ, illetve turistaközpont, hanem ipari és gazdasági szerepe is meghatározó. A város nevének eredete egyébként az itt a tengerbe áramló folyóról, vagyis a Fiumaráról kapta. Itt Fiúméban csodálhatjuk meg a Horváth Nemzeti Színházat is. Megcsodálhatjuk az anno itt elterülő római kori város egyetlen emlékét, a valószínűleg védőfal egyik elemét képző kaput. Emellett a nyolcszögletű dómot is megcsodálhatjuk Fiúméban, mely a tizenkettedik században épült meg, majd kisebb kiegészítésekkel barokk stílusban 1742-ben bejezték rajta az utolsó bővítéseket is. A város védőszentje egyébként Szent Vitus, kinek templom is áll a tiszteletére, melyet a tizenhetedik században emeltek. A Fiume ősi címerét viselő városi óratorony pedig 1873-ben kapta meg végleges arculatát, melyet azonban a tizenötödik században emeltek. A mai Tengerészeti Múzeum, Hauszmann Alajos tervei alapján épültek meg, mely egykoron a kormányzósági palotának adott otthont. Eme impozáns építmény mellett áll Habsburg József Főherceg palotája, mely ma a Természettudományi Múzeumnak ad otthont. A Csodatévő Szűzanya temploma pedig a Trsat hegyen áll, melynek nem csak legendája után érdemes nézni. Mindezek mellett a vasútállomást is érdemes megcsodálni mely szintén magyar építészmester tervei alapján lett kivitelezve, még a Monarchia idejében. Pfaff Ferenc tervezte, kinek munkásságáról kétnyelvű emléktábla is dicsekszik. A várostól pedig északabbra megnézhetjük az egykori Frangepán Miklós birtokán állott, és saját tulajdonát képező vár romjait. A vár neve mellékesen Grobnik.

Utazási iroda kereső - Adria

Adriagate
http://www.adriagate.com/hu/index.aspx?gclid=CMKw6ofww5gCFQxMtAodlzNS0w
Tel: 06-1-999-1628
Ez egy Spliti, azaz Horvátországi illetőségű utazási iroda, mely számos igazán izgalmas utazási ajánlattal tud szolgálni.

Xenola utazási iroda
http://www.adria-utazas.hu/
Cím: Pécs, Ferencesek út 6
Tel: 06-72-211-201
Számos akcióval rendelkező utazási iroda, mely nem csak az Adria területén nyújt kikapcsolódási lehetőségeket.

Millenium utazási iroda
http://www.adriaiutazas.hu/
Cím: Budapest Fény utca 2, és Szófia utca 15
Tel: (+36 1) 345-0045, (+36 1) 345-0044 illetve (+36 1) 413-1441
Ezen oldalukon külön Adriai utak ajánlásával foglalkoznak, széles és egyben csalogató adatbázissal rendelkeznek.