Utazási iroda - úticél: Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina a balkáni félsziget, északnyugati felén fekszik. Az ország méreteit tekintve is a mi kis hazánk felének tekinthető elhanyagolva, és a lakossága is a 4 millió fő körül mozog, ám általánosságban kijelenthető, hogy csökken a népességszám. Volt Jugoszláv államként, három fő etnikummal rendelkezik, melyek megalapozták így az ország hivatalos nyelveit, a horvátot, a bosnyákot, és a szerbet. Összességében Bosznia-Hercegovina hegyvidéki ország, természetes határai az északi Száva, a Keleti Drina, és a délnyugaton fekvő Dinári-hegység képezi. Ami az ország éghajlatát illeti mérsékelt-kontinentális, vagyis hasonló a miénkhez, hiszen forró nyarak, és hideg telek képezik az évszakokat többnyire. Az ország szinte soha sem volt önálló, először hozzánk, majd a törökök alá tartozott, később az Osztrák-Magyar Monarchia uralta. Vallási megoszlásukat tekintve a bosnyákok muzulmán, a horvátok római katolikus, a szerbek pedig ortodox vallásúak.

Bosznia-Hercegovina látványosságok

Szarajevó fővárosuk, mely népességszáma ismeretlen, mivel jó egy ideje nem tartanak az országban népszámlálást. Természetesen mint minden fővárosban érdemes megtekinteni a Nemzeti Múzeumot, melyben az adott ország jellegzetességeiről és történelméről kapunk tisztább képet. A török behatás nyomati fellelhetjük az egész városban. Ezek legszebb példányai, a Ferhard-Begova Mecset, illetve a Sebilj, mely egy fa szökőkút a Bascarsia tér közepén. Megtekinthetjük a városban a Latin hidat, melyen Ferenc Ferdinánd meggyilkolása történt, ami pedig ürügyül szolgált az első világháború kitöréséhez. A régi kormányépület leégett 1992-ben, de újjáépítésre került sor, és most a régi alapokon álló, üveg épületet csodálhatunk meg. Érdemes még megnézni a nemzeti bank épületét, illetve a szarajevói egyetem épületét.

Banja Luka az ország második legnagyobb városa, illetve a Szerb Köztársaság fővárosa, egyben az ország római katolikus és ortodox egyházfelekezet központja. Érdekesség, hogy a város neve magyar eredetű, mégpedig bánya-lyuka. Itt a bosnyák építészet egyik jellegezett épületét lelhettük fel, mégpedig a Ferhadija-dzsámit, melyet sajnos 1993-ban felrobbantottak. A városházát, a Megmentő Krisztus szerb-ortodox templomot, a rusztikus Szerb Köztársaság parlamentjét, és esetleg a kormány hivatali épületeire érdemes időt szánni. Sétálhatunk a kellemes színes-díszes házai közt, a Gospodska utcának, vagy elsétálhatunk a Krajina térhez.
Zenika egy kis város, közel 120 ezer lakossal. Itt a kellemes kis óvárosi utcákat érdemes akár este is felkeresni, mely hangulata magával fog ragadni minket. Itt több mecsetet, és zsinagógát is fogunk találni, mely úgy szintén érdemes megnézni. Emellett érdemes megnézni a városi színház épületét, illetve a Lamelát, mely egy futurisztikus paneltömb lakóépület. A várostól északra pedig a még talán ennél is izgalmasabb Vranduk vára tekinthető meg. A várhoz tarozik számos kis ház is mely autentikus a régi időkhöz, és egy kisebb, ám annál meredekebb dombon áll, melyet a Bosna folyó kanyarog körbe. Igazi vadregényes, képeslapnak való táj.

Mostar pedig prioritást élvez minden közül az országban. Itt található a híres Öreg híd, melyet azonban leromboltak a zavargások miatt, és 2008-ban sikerült 5 év után rekonstruálni. A város történelmi negyedét nem szabad kihagynunk.

Bosznia-Hercegovina gasztronómia.

Ételeikre leginkább a török uralom volt hatással. Így elterjedt náluk a baklava, a hadzsi-seváp, a szogan-dolma, és gyakori a pita étkezéseknél. Kevés fűszert használnak, és leginkább az ételeket párolják, mintsem sütik hagyományos, de a roston, parázson való sütés is elterjedt, főként borjút és birkát.