Utazási iroda és úticél: Eger

Eger története

Eme területet már nagyon régen lakján. A kora középkorban német, avar és szláv törzsek éltek ezen a vidéken, melyektől az ideérkező magyarok a tízedik században foglalták el területet. Itt Szent István püspökséget alapított, s ezennel meg is pecsételődött Eger vallási elhivatottsága, és központosulása. Itt ekkor munkálatokba is kezdtek, ám mára már sajnos nem maradt meg a székesegyház, melyet a Várhegyen építettek meg. A székesegyház, és a köré épült házak alkották az óvárost. Majd a tizennegyedik századtól megindult a nagy virágzás. A szőlőtermesztés virágzásba borult, és ekkor a város nagyjai, beleértve a püspököket is, nagy építkezésekbe kezdtek.

Majd mikor a tizenhatodik században az oszmán vész idején, ez megállt. Az ország három részre szakadt, és a törökök megtámadták Eger várát is, melyet a híres, és számukra hírhedt Dobó István várkapitány védett közel kétezer fős várvédőivel, beleértve a gyermekeket, öregeket és nőket, kik mind idemenekültek a közel hatvanezer fős török hadsereg elől. Ez történt 1552-ben, ám 1596-ban a törökök újra próbát tettek, s ekkor már sikerült elfoglalniuk a várat. Majd a tizenhetedik század végéig fenn ált a török uralom, majd ettől kezdve újabb építkezések indultak meg. Ilyen a neoklasszicista Bazilika, a gyönyörű érseki palota, vagy a megyeháza. A török mecsetből pedig keresztény templom lett.

A tizenkilencedik században pedig szerencsétlenségek sora érte a várost. Kereken 1800-ban leégett a fél város, majd ezt követő évben a vár déli fala leomlott, magával rántva több lakóépületet is. Majd kicsivel több mint huszonöt év múlva újra leégett a város, pár évre rá pedig kolerajárvány tizedelte a lakosságot. 1878-ban pedig árvíz sújtotta a várost, melyre városszerte tizenkét tábla állít emléket. Az első világháború során ugyan nagy régészeti ásatásokat kezdtek, ám a második világháború itt hagyta védjegyét. A német csapatok, szétlőtték a házak többségét, mely következtében 33 össze is dőlt. Eger összes hídját felrobbantották, a gyárakat leszerelték, és a háziállatokat mind elvitték. A németek a szovjet csapatok bevonulása után, szétbombázták repülőikkel a várost, és gépfegyvereikkel újabb épületeket semmisítettek meg. Eme fájó emlékeket még ma is őrzi a város.

Eger hírességei
Illés György a magyar filmkészítés egyik igen nagy alakja volt. Az első világháború kirobbanásakor született itt Egerben, majd 2006-ban hunyt el. Kétszeres Kossuth díjjal operatőr, illetve filmpedagógus volt. Ő volt felelős a hatvanas évek magyar filmjeinek a megjelenítéséért. Nagyjátékfilmek mellett forgatott természet és dokumentumfilmeket is. A Mafilm csapatába pedig 1949-ben került. Olyan filmek köszönhetőek részben neki mint a Pál utcai fiuk, a Kiskrajcár, vagy akár a Kálvária.
Madaras Norbert vízilabdázó, kétszeres olimpiai bajnok, szintén Eger szülöttje. De ilyen híres sportolónk, Balogh László, Hevesi István, Piller György, vagy akár Sike András.
A történelem egyik alakja Mednyánszky Sándor, az 1848-as szabadságharc alezredese is Eger szülöttje volt.
Vitkovics Mihály magyar költő és műfordító volt, ki a tizennyolcadik században született Egerben, és számos verseskötetével örvendeztette meg a magyar népet.

Eger látnivalói

Mit is nézhetünk meg Egerben. Elsőnek mindképpen Gárdonyi Géza leghíresebb művének színhelyét, az Egri Várat. Először az egri püspök menedékvára állott itt, melyet a tartárjárás során a földel tettek egyenlővé. Majd mikor IV. Béla megkezdte a ország újjáépítését, a püspök elrendelte, hogy vegyék magas várfallal körbe a várat. Ekkor Szent János vár volt a neve. Zsigmond idején épült ki a vár elsődleges védvonala, majd a török vész idején megerősítették, nagy bölcsen. Miután visszaverték az oszmán hadakat átépítették, majd 1701-ben az osztrákok felrobbantották egy részét, mondván feleslegessé vált, majd hanyatlása során sorra hordták el köveit építkezésekhez a városban. A másik fontos látnivalónk Egerben a Bazilika. Magyarország egyik legnagyobb temploma, 1831-ben kezdték meg az építkezéseket, és klasszicista stílusjegyeket visel. A kupolabelső lenyűgöző látványt nyújt, emellett pedig megcsodálhatjuk Donhauser József által készített főoltárképet, ki bécsi székhelyén megalkotta Szent János mártírhalálát. Látogassunk el Egri utunk során a Dobó István Vármúzeumba, itt megcsodálhatjuk a várásatások során feltárt leleteket, az érseki magángyűjtemény, illetve még paleontológiai leleteket is megmutatnak a látogatóknak. A Megyeháza rendelkezik az ország kovácsoltvas művességének legnagyobb, és legszebb jellegzetes, és példaértékű művével, a kapujában található, igényes, és díszítésekben gazdag, vallás értékeket, és szimbólumokat rejtő kovácsoltvas kapuja. Eme mű minden történelem könyv részét képezi, és számos más témájú irományban fellelhető róla kép, oly magas az értéke. A Dobó téren található a híres szoborkompozíció mögötte pedig a Minorita templom, mely barokk stílusjegyeket hordoz magán, és a kor híres építésze tervezte, Kilian Ignaz Dientzenhofer. A templom tornyai majd 57 méteres magasságokba érnek, feltűnőek a kiugró párkányok, és felbecsülhetetlen értékű a templom belsejében található famunkák. A Római Katolikus Érseki Palota a tizennyolcadik században épült, és több nagyobb fázison esett át. Mindezek mellett barokk stílusjegyeket képvisel szintén, a hozzá tartozó kápolna falait pedig rokokó stukkók díszítik, és a márványból készült házi oltár pedig szintén igen híres. Nem csak maga az épület tekinthető meg, sajnos csak kívülről, hanem állandó kiállítása az Érseki Gyűjtemény mely a palotához tartozó gazdasági épületben van.

Eger - éttermek

Vörösrák Étterem
Cím: 3300 EGER, KOSSUTH LAJOS UTCA 12

Excalibur Középkori Lovagi Étterem
Cím: 3300 EGER, ÉRSEKKERT 1.

Fekete Ló Fogadó Étterem
Cím: 3300 EGER, HADNAGY UTCA 10.

Hipolit Klub Étterem
Cím: 3300 EGER, KATONA ISTVÁN TÉR 2

Imola Udvarház Étterem
Cím: 3300 EGER, DÓZSA GY. TÉR 4.

Unicorniss Étterem
Cím: 3300 EGER, DR. HIBAY K. U. 2.

Udvarház Étterem
Cím: 3300 EGER, DÓZSA GYÖRGY TÉR 4

Arany Oroszlán Étterem
Cím: 3300 EGER, DOBÓ ISTVÁN TÉR 5

Dorner Étterem
Cím: 3300 EGER, KOSSUTH L. U. 28.

Korona Étterem
3300 EGER, PÁSZTORVÖLGY U. 29.

Eger - Programok

Eger bővelkedik talán hazánkban a legtöbb rendezvénnyel, melyet minden évben rendszerint meg is rendeznek. Természetesen nagy és fontos történelmi múltjával előnyben van, és többnyire ezek határozzák meg a fesztiválok, ünnepségek és karneválok hangulatát is. Ilyen a Végvári Vigasságok is, mely július 17-étől átlagosan tíz napig szokott tartani. Természetesen mindez az Egri Várban történik. Itt hastáncbemutatók mellett, kora katonai harcoknak lehetünk szemtanúi, lovagi párviadaloknak ad helyet, és a helyi korabeli mesterségek is egy-egy bódét elfoglalnak, és bemutatják az idelátogatóknak, mi hogyan is készült. Számos portékáját megvásárlásra kínáló árus is megtalálható a rendezvény alatt. A Civil Csillagok nevezetű rendezvény szintén itt zajlik, mely keretében főként a középkori katonai hagyományoknak van szentelve, és számos hagyományőrző látogat el ide, és vesz részt a rendezvényen. Az Egri vár napja pedig október 17-én van, mely eseménykor ünneplik a híres török lázadás túlélését, és leverését. Ekkor kis színi játék megtekinthető az aktuális csatáról, emellett pedig ingyen látogatható a város összes múzeuma. Az Egri várban pedig olyan helyekre is beengedik a látogatókat, melyek többnyire mindig elvannak zárva a kíváncsiskodók elől. Az Egri Bikavár ünnepe során pedig számos egri és környéki borász jön el ide az eseményre, és kóstolók közepette ízlelhetjük meg, hogy miért itt lett világhírű az egri bor.