Egyiptom történelme

Nehéz is nekifogni eme messzi időkre nyúló birodalom bemutatásával. Ugyanis a mai örökösöknek már szinte semmi közük sincsen az anno egyszer ott élt embereknek. A szfinxről már kiderült, hogy több mint tizenötezer éves, és kitudja, hogy a piramisok mikor épültek, melyeket a történelemkönyvek lebecsülnek és pár ezer évvel sújtják csupán, pedig ennél sokkal messzebb időkre tekintenek vissza.

Számos felbecsülhetetlen eszmei értékű terület található Egyiptomban, melyet nem szabad elvétenünk egyiptomi utunk során. Ilyen Abydos, Dendera, Karnak, Luxor, Edfu, Kom Ombo, Phiela szigete, Asszuán, Abu Simbel, és természetesen a Nagy piramisok. Történelem könyvek szerint Mina egyesítette Kr.e. az ókori Egyiptomot egységes állammá, az Alsó- és a Felső Egyiptom egyesüléseként. Majd az egyiptomiakhoz képest barbár perzsa nép megdöntötte az egyiptomiak uralmat, később pedig Nagy Sándor tett látogatás eme civilizációban. Majd az ő hadvezére I. Plotemaiosz vette irányításba, és új dinasztiát alapított. Ekkor nőtte ki magát Alexandria, mely Nagy Sándor nevét viseli, és az ókori kultúra, legeslegnagyobb kultúrájú városa lett. Híres könyvtárában, az a hír járta, hogy a világon fellelhető összes tekercsből készült itt másolat.

Persze ez enyhe túlzás lenne, de az biztos, hogy a rómaiaknak is szemet szúrt eme virágzó birodalom, mely Kleopátra idejében már igen csak utolsó szirmait hullatta. Mohamed próféta után az arabok átvették az irányítást az ország felett, és elkezdődött a teljes arabosodás. A kopt keresztény kultúra sokáig tartotta magát a térségben. Sokáig volt gyarmata Angliának, ám Napóleon is lábát vetette eme partokon, és a XX. században a II. Világháborúban is részt vett, illetve később is számos konfliktus volt ezen a területen. Mikor hozzánk a szocializmus költözött, addig Egyiptomban a köztársaságot kiáltották ki.