Kanári - szigetek / Lanzarote

A Kanári-szigetek északkelti csücskében elterülő Lanzarote 756 négyzetkilométeres területével a szigetcsoport negyedik legnagyobb tagja. 16-20 millió évvel ezelőtt keletkezett.

A vulkáni tevékenység szembeötlő jele a szigeten elszórt mintegy 300 vulkáni kút. Olyan „holdbéli táj" jött ezáltal létre, amilyen csak nagyon ritkán fordul elő a Földön. Az 59 km hosszú és 21 km széles sziget, meglehetősen hegyes.

A szigeten három szakadékos, mély völgyek által tagolt fő masszívum különíthető el.

Penas del Chache (671 m), Atalaya de Femés (608 m ), és az ismert Taminfaya - hegység (510 m) - itt találhatóak a Montanas del Fuego magasba emelkedő vulkáni kúpjai.

A sziget kb. egyharmadát borítja vulkáni törmelék, hamu, láva vagy a kráterből kidobott nagyobb szikla. A szárazföldből a tengerbe való átmenet a nyugati parton hirtelen, keleten fokozatosabb. A sziget északi partja előtt fekszik a Graciosa sziget, melynek legmagasabb pontja a Pedro Barba vulkán.

Lanzarote éghajlata rendkívül csapadékszegény. Fővárosa és legfontosabb kikötője Arrecife, mely a sziget keleti partján terül el. A város előtt a tengerben fekvő Isla de San Gabriel szigetén 1572 óta dacol az idő múlásával a Castillo de San Gabriel, egy kőből épült erőd, mely jelenleg Régészeti Múzeum.

Főbb látnivalók a szigeten: Salines de Janubioban 2 négyzetkilométernyi felületű tengeröböl a „sókertek" otthona. A sakktáblaszerűen elhelyezett sólepárló sok száz medencéjéből kiemelkedő sópiramisok igen hatásos látványt nyújtanak. El Golfonál a lagúnára emlékeztető sötétzöld krátertavat keskeny, természetes fal választja el a sötét lávahomokkal borított strandtól és a nyílt tengertől.

Puerto del Carmen a tengerpart ismert nemzetközi üdülőhelye, a szállodák és az idegenforgalmi létesítmények a partmenti út mentén vannak. Éjszakánként diszkók adnak lehetőséget a szórakozni vágyók számára, így a 2,5 km hosszú Playa Blanca strandon van a szörfözésre és a különféle vízisportokra van lehetőség. Érdekes élményt nyújthat Teguise városának meglátogatása is.

Ezen városkát a kalózok és rabszolgavadászok állandó támadásai miatt építették. Haría az „ezer pálma völgyének" is szokták nevezni. Különleges nevét arról kapta, hogy házait rengeteg pálma veszi körül.

A tengertől 2,5 km távolságban rejtőzik a Cueva de los Verdes híres természeti csodája. Az összesen 5-7 km hosszú barlangrendszer tagjai egyes helyeken egymás alatt elhelyezkedő karzatokra tagozódnak. A Monte Coroan vulkán kitörésekor keletkezett ez a barlangrendszer. A sziget lakói korábban is kerestek menedéket, ha kalózok támadták meg Lanzarótét vagy ha kitört a sok tűzhányó valamelyike. A négy karzat közül a legalsóban 500 személy befogadására képes hangversenyterem van.

Figyelmet érdemel egy kis tó, amelynek vizében oly módon tükröződik vissza a felette található üreg, hogy a látogató azt hiszi mély állóvízbe tekint le a szélén állva. Elég azonban egy kavicsot bedobni a vízbe, ahhoz hogy szertefoszoljék ez az illúzió.

Említés érdemel a közelben található Jameos del Agua, mely ugyanehhez a barlang rendszerhez tartozik. Két bejárata van, hossza 225 méter, a tőle 250 méternyire lévő tengerrel pedig földalatti összeköttetésben áll. A barlang egy kristálytiszta vizű kis tavában mintegy 2-3 cm hosszú, fehér színű, vak mélytengeri rákok élnek. Ez a faj az egész világon csak itt él.