Szlovákia - Utazási iroda .net

Szlovákia rövid történelmi visszatekintése

Szlovákia a Magyar Királyság része volt mindig is. Ez a terület képezte lényegében az úgynevezett Felvidéket. Egészen az első világháború végéig hozzánk tartozott. Ezután a pánszláv mozgalom felerősödő hatására megalakult Csehszlovákia, így önállósága újra érvényét vesztette, igaz most egy kisebb nagyobbhoz tartozott, és irányította. Mindesetre a történelmi nyomokat nem lehet eltörölni, olyan könnyen, így a szlovákiaiak lényegében igen nagy százalékban magyarok, az építészet is mind a magyarországit tükrözi, rengeteg fontosabb felvidéki városunk került át Szlovákiához, melyeket meglátogatva, olyan érzésünk támad, mintha egy vidéki magyar városban lennénk, és nem is tévedünk. Az hogy az országhatárát kicsit átrajzolták, nem változtat még oly nagyot az embereken, é a településeken.

Szlovákia lakossága

Szlovákia népessége nem haladja meg az öt és fél millió főt. Legnépesebb településük, egyben fővárosuk, Pozsony, ahol is nem sokkal laknak többen, mint Debrecenben, azaz négyszázharminc ezer főre tehető az ottani lélekszám. 2009. január elseje óta az euró a hivatalos pénznem, így ha szeretnénk meglátogatni eme csöppnyi országot, mindenképpen eurót kell, hogy magunkkal vigyünk.

Szlovákia főbb látnivalói, programlehetőségek

A legtöbb ember Szlovákia kapcsán, és természetesen, hogyha kirándulásról, utazásról, de mindenféleképpen kikapcsolódásról van szó, akkor a síelést fogja elsőnek mondani. Ezzel nincs is semmi probléma, de ne feledjük el, hogy óriási nagy kincsek találhatóak az északi határon túl. Ez köszönhető annak az igen egyszerű ténynek, hogy a törökök anno, nem foglalták el sohasem a Felvidéki területeket, így azok nem mérhettek pusztításokat a ottani várakra, melyek közül egy-néhány nagyon szépen fennmaradt, és megőrizte eredeti, több száz éves arculatát. Ezzel egyetemben, számos városuk megmaradt a szlovákoknak, melyeket tőlünk örököltek, ahol nagyjaink éltek, illetve a különféle intézmények, melyek közül néhány még megvan eredeti funkcionalitásában.

Pozsony

Utunkat kezdjük mindjárt Pozsonnyal, a szlovák fővárossal. Pozsony az ország fővárosa, kulturális egyben kereskedelmi és ipari központja is. Érdekessége, hogy a Duna mentén fekvő várost nagyon kis terült választja el, mind a magyar, mint pedig az osztrák határtól. Egyértelműen megragadja az ember szemét a Duna felé magasodó Pozsonyi vár, melynek jellegzetes négy tornya tör az ég felé. Hogyha ellátogatunk ide, akkor a Szlovák Nemzeti Múzeumot találjuk itt. Hogyha lenézünk a vár alá, akkor megláthatjuk a főként gótikus jegyekkel büszkélkedhető koronázó templom, mely arról ad tanúbizonyságot, hogy a magyar királyokat bizony itt koronázták meg a tizenhatodik századi nagy törökvész után, egészen pontosan 1830-ig. Neogótikus tornya tetején megcsodálhatjuk a magyar szent korona képmását, mely aranyból csillog fent, majd 85 méter magasan.

Pozsony rengetek történelmi jelentőséggel bíró templommal büszkélkedhet, melyeket név szerint fogunk most csak megemlíteni, mivel nem lenne elég rá jó néhány oldal, hogy nagyjából bemutassuk őket. Ilyen mindenképp meglátogatandó templom a Ferencesek temploma, a Klarisszák temploma, a vár alatti Szent Miklós templom, a Kapucinus templom, az irgalmasok temploma, a Szent-Erzsébet templom, a Trinitárius templom, a Kék templom, mely Lechner Ödön tervei alapján készült.

Pozsony egyik igen neves és kiemelkedő épülete a Grassalkovich-kastély, mely késő barokk és rokokó stílusban épült. A palota előtt pedig található egy gyönyörű szép kis park, és az ilyen nemes épületegyütteseket megillető szökőkút is. A palota a Hodza téren található. Grassalkovich Antal megbízásából épült eme remekmű, mely gyönyörű példája a rokokó stílusnak. Ő egyébként horvát származású magyar nemes volt, ki az akkori, tizennyolcadik századi Magyar Királyi Kamara elnöke volt, közérthető nyelven a pénzügyminiszter, csak akkoriban még nem így hívták. Mivel egy ilyen tisztséggel rendelkező embernek muszáj volt az országgyűlés és a vezetéshez közel élnie, ezért kellett lakhelyet építetnie, melynek feladatával Mayerhoffer Andrást bízta meg, és meg kell hagyni, igazán nagyszerű munkát sikerült végeznie.

A francia kert közepén található szökőkutat pedig Bártfay Tibor tervezte. Csupa magyar remekmű, és alkotás. A Grassalkovich palota pedig igazi szépségnek számít. Grassalkovich kastély található még Baján, Gyöngyösön, Hatvanban, és Bécsben is. A pozsonyi parlament sajnos nem fog annyira szemet gyönyörködtető lenni, aki pedig a miénkből indul ki az nagyot fog csalódni, ugyanis elég szocreál jelleget tükröz, és méreteit tekintve is eltörpül a miénknek. A Szlovák Nemzeti Színház viszont 1920-ban került megépítésre. Eme impozáns építmény viszont másodhegedűsnek lett nyilvánítva, mivel megépült a Duna parton az új Nemzeti Színház, mely már modern építészeti jellegekkel bír. Lényegében egy nagy üveg frizbihez lehetne hasonlítani. Hasonlóan a Magyar Nemzeti Színházhoz, ez sem ér fel az eredeti, klasszicista jelleget mutató épülettel. Viszont itt összevonásra került a szlovák színművészet, balett, és opera.

A Prímás palota pedig, bizton állítható, hogy Pozsony legeslegszebb neoklasszicista épülete. Eredetileg az esztergomi érsekségnek lett eme új épület megépítve, mivel a török vész idején el kellet hagynia az országot. A ma látható palota Heffele Menyhért művei közé tartozik, melynek építését 1781-ben fejezték be, négy év után. A Pozsonyi béke, mely 1809-ben lett aláírva a felek által, itt a tükörteremben írták alá.

Széchenyi István itt ajánlotta fel egyévi híres jövedelmét a Magyar Nemzeti Akadémia felépítésére, mindezek mellett 1848-ban az áprilisi törvényeket is itt írták alá. Tehát, ahogyan mekkába is el kell mennie minden tisztességtudó iszlám hívőnek, úgy a magyar történelem való tisztelet jelképe iránt el kell mennie minden, történelmet kedvelő embernek is. Pozsonyban található emellett az Academia Istropolitana, vagyis a Mátyás király által alapított egyetem is, mely ma művészeti akadémia.

Nagyszombat

Nagyszombatra ellátogatva, egy nagyon fontos egyházi székhelyre érkezhetünk el. Pozsonytól 45 kilométerre fekszik. Nevének eredete egyben érdekessége is, hogy a középkorban rendezett szombati vásárokat a térségben itt tartották, és a környező területekről mind ideérkeztek a kereskedők, és az egyszerű emberek, kik áruikat akarták eladni, elcserélni. Főbb nevezetességei, a 14. Században építetett Szent Miklós plébániatemplom, mely egyben a nagy török vésztől kezdve 1822-ig az esztergomi érsekek székesegyháza volt. Oláh Miklós prímás pedig 1562 itt építetett érseki palotát. A tizennyolcadik század vége táján épült fel a Nagyszombati egyetem, mely köztudottan a mai ELTE világhírű magyar egyetemünk szülőotthona volt. Színházat is építettek itt, mégpedig 1831-ben, ezzel az évszámmal pedig Szlovákia legeslegrégebbi színházi intézménye. Érdemes még megnézni a város várfalának kiemelkedő építményét, a bástyáját, akár éjszaka is, illetve a Városházát is, mely elmúlt korok építészetének szép emlékeit képviseli.

Érsekújvár

Érsekújvár szintén történelmi szempontból jelentős városa Szlovákiának. Itt találhatjuk a ferences rend kolostorát, és templomát is. Mindez mellett a főtéren álló Szentháromság szobrát, mögötte pedig a tér szélén a Szent Kereszt-templomot, melyet eredetileg 1584-ben kezdtek el megépíteni, és egy év után sikeresen be i fejezték. A templomot nem sokkal 1700 előtt újították fel, majd az utolsó komoly felújítás 1877-ben történt. A városban található még a Szentháromság temploma, és egy Thain János Múzeum is.

Galánta

Nagyszombattól délre, 25 kilométerre található Galánta. Főbb látványosságai a két Eszterházy kastély. Az egyiket 1600 körül építette Eszterházy Pál és Dániel. Ez a reneszánsz stílusú palota, melyben ma múzeum, házasságkötő terem, és a Városi Galéria Működik. A második, és talán a szebb is, ám nem felújított palota a neogótikus, melyet szintén az előbb említett két Eszterházy építetett, viszont ezt már 1633-ban. Végső arculatát Eszterházy Józsefnek köszönheti, és a tizenkilencedik századtól a kastélyt park övezi, melyben őstölgyfákat is találni, illetve egzotikus növényparkkal is rendelkezik. Az egyik legértékesebb szlovákiai kincsek közé tartozik eme épület.

Komárom

Komáromhoz elevickélve megcsodálhatjuk a Selye János egyetemi épületének székházát, mely egy, a látszat ellenére, 2004-ben működését megkezdett intézmény. Ennek érdekessége, hogy sokáig a budapesti Corvinus Egyetem egyik kihelyezz kara, a Gazdaságtudományi karnak adott otthont eredetileg, viszont 2004-ben megkezdte önálló működését, magyar nyelven, immáron kiegészülve Teológiai karral, illetve Pedagógiai karral. Szintén itt Komáromban csodálhatjuk meg nem csak kívülről a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumát is, melyet már 1913-ban építettek. Nem csak a szlovákiai magyar kultúra gyűjteményének legnagyobb lelőhelye, hanem a szintén egész Szlovákiában található római kori leletek gyűjteményének egésze is szinte itt található. Sajnos a Nyitrai kerület kivette ma már a nevéből a magyar szót, így ha megszeretnénk látogatni, akkor ne ilyen, eredeti nevén keressük ma már. A múzeum előtt amúgy találhatunk egy Jókainak emléket állító szobrot is, melyet Berecz Gyula tervezett.

Ipolyság

Ipolyság egy körülbelül nyolcezer lakosú városka. Legfőbb látványossága maga a városháza, mely klasszicista stílusban épült meg. Emellett itt található a huszadik század elején megépített pénzügyi palota is, mely ma már a gimnázium épületét képezi.

Trencsén

Trencsén városa miről is mintsem a Trencséni várról lenne híres. A Mária-hegy tetején lévő vár elődjét, egy őrbástyát már a tizenegyedik században feljegyeztek, később pedig IV. Béla második államalapítónk idején már a tatárjárásnak ellenálló várként beszéltek róla. Később Csák Máté, az Árpád-háziak kihalása után, székhelyét ide helyezte át. Nagy Lajos, Károly Róbert uralkodónk utódja, megerősítette a várat, melyet Zsigmond is megismételt. Később a tizenkilencedik században a várat konzerválni próbálták, hogy a romlás ne fokozódjon, majd maga Trencsén városa kapta meg a jogfennhatóságot a vár felett. 1952-től pedig majd folyamatosan napjainkig tart a felújítása, melyet a Csehszlovák Műemlékvédő Egyesület kezdett meg, és első számú műemlékévé nyilvánította. Maga a vár nem csak történelmi szempontból jelentős, hanem szemet gyönyörködtető, és a régi korok, a nagy ideákkal teletűzdelt lovagkor emlékét hozza vissza szívünkben, hogyha felnézünk Trencsén várára. A várban található Szapolyai István emlékterem, illetve a Borbála-palotában eredeti címerfestmény is megcsodálható, mely kissé megfakult színeivel, szinte belénk mar. Található még egy várkút is fent a várban, melynek legendája igen érdekes, melyet mindenkinek ajánlunk felfedezésre.
Emellett még ajánlatos megnézni Szlovákia területén az Árva várat, mely a lengyelországi kereskedelmi út egyik védvonala volt, Rimaszombatot, és a térem lévő református templomot, Rozsnyó megkapó főterét meglátogatni, illetve Kassára mindenképpen ellátogatni, ahol a kihagyhatatlan Szent Erzsébet-dómot csodálhatjuk meg. A lőcsei városháza, melyről enyhe prágai hangulatunk támadhat, vagy megnézhetjük még a Nagymihályi Sztáray-kastélyt.

Látogassunk el a Szepesi várhoz, melyet bizton állíthatunk, hogy Közép-Kelet Európa egyik legcsodálatosabb, és legnagyobb szinte épségben fennmaradt vára. A lankás, dombos területen elhelyezkedő vár fantasztikus látványt tud nyújtani az aljában fekvő búzatáblákkal nyáron. És ha már itt járunk akkor ne hagyjuk ki a Szent Márton-székesegyházat. A beltéri Andrássy kastélyba pedig szeretettel fognak minket várni.

Utazási iroda lehetőség Szlovákiába

Limba utazási iroda
http://www.limba.com/hu
Tel: +421 2 59 20 69 20
Ez egy Közép-Kelet Európai utazási iroda, mely már lassan 10 éves múltra tekint vissza, és a legnagyobb választékkal rendelkeznek egyben. Magyarul is beszélnek természetesen,

Millenium Utazási iroda
http://www.szlovakiaiutazas.hu/
Cím: Budapest Fény utca 2, és Szófia utca 15
Tel: (+36 1) 345-0045, (+36 1) 345-0044 illetve (+36 1) 413-1441
Kifejezetten szlovákiai utakkal kapcsolatos információk, lehetőségek, illetve ajánlatok.